A műszempilla-építés szakmai szabályozása újra napirendre került a szépségiparon belül. Egy frissen indult petíció azt kezdeményezi, hogy Magyarországon ismét szakmai feltételekhez kössék a műszempilla-építést, mert a szolgáltatás a szem közvetlen környezetében történik, ezért a megfelelő tudás, higiéniai ismeret és felelősségvállalás különösen fontos.
A kezdeményezés rövid idő alatt élénk vitát indított el a Facebookon. Sokan a szakma felhígulását és a vendégek biztonságát emelik ki, mások attól tartanak, hogy egy új szabályozás azokat is nehéz helyzetbe hozhatja, akik már hivatalosan dolgoznak, képzésekre jártak, pénzt és időt fektettek a szakmába, de nincs államilag elismert szépségipari szakképesítésük.
Szakmai feltételeket kérnének a műszempilla-építéshez
A petíció azt kezdeményezi, hogy Magyarországon ismét csak meghatározott szakmai háttérrel lehessen műszempilla-építést végezni. A szöveg példaként említi a kozmetikus, a sminkes és műszempilla-építő, valamint a sminktanácsadó végzettséget, de elfogadhatóként felveti az elismert oktatónál végzett, minimum kétnapos, szűk körű szakmai képzést is.
A petíció fő érve a vendégek egészségének védelme és a szakma színvonalának emelése. A szöveg szerint a nem megfelelő tudással vagy higiéniai ismeretek nélkül végzett műszempilla-építés irritációt, fertőzést, allergiás reakciót, természetes szempilla-károsodást, szaruhártya-sérülést, anyagi kárt, szélsőséges esetben látáskárosodást is okozhat.
A petíció teljes szövegét itt olvashatod:
Legyen kötelező szakmai végzettség a műszempilla-építéshez Magyarországon
Vendégkarton, kezelési terv mindenképpen szükséges lesz, de induláskor nagy segítség, ha van ajándékutalványod, hűségkártyád, időpontfoglaló kártyád és kezelési terved is. További információ ➤
A jelenlegi szabályozás miatt indult el a vita
A vita előzménye, hogy a műszempilla-építés jelenleg külön hivatalos szakképesítés nélkül is végezhető tevékenységként jelenik meg. A „Sminkelés, műszempilla-építés” tevékenység az ÖVTJ 960210 alá tartozik, és a jelenlegi szabályozás szerint nem engedélyköteles, valamint hivatalos szakképesítés sem szükséges hozzá. Erről korábban részletesen is írtunk a műszempilla-építő vállalkozás indításáról szóló cikkünkben.
A helyzet azért is igényelhet felülvizsgálatot, mert a jelenlegi szabályozás a szakmán belül ellentmondásosnak tűnik. Miközben a műszempilla-építés önállóan jelenleg hivatalos szakképesítés nélkül is végezhető tevékenységként szerepel, a kapcsolódó szépségipari területeken továbbra is meghatározó kérdés a szakmai végzettség. Ezen a ponton a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerepe is fontos lehetne: szakmai oldalról felülvizsgálhatná, hogy a jelenlegi besorolás és a képesítési követelmények összhangban vannak-e egymással, és szükség esetén javaslatot tehetne a szabályozás pontosítására.
A mostani petíció erre a helyzetre reagál. A kezdeményezők szerint a műszempilla-építésnél nem elég önmagában az, hogy valaki elvégzett egy tanfolyamot vagy gyakorlat közben megtanulta a technikát. Mivel a szolgáltatás a szem közvetlen közelében történik, szerintük szükség lenne egyértelmű szakmai minimumokra.
A szabályozás visszahozásának igénye mögött szakmai elégedetlenség is látszik. A hozzászólások alapján sokan úgy érzik, hogy a terület az elmúlt években felhígult: rövid, eltérő színvonalú képzések után is megjelennek szolgáltatók a piacon, miközben a vendégek gyakran nehezen tudják megítélni, milyen tudás áll a szolgáltatás mögött. Többen azt is felvetették, hogy a képzések minősége és az oktatók szakmai háttere is része a problémának, mert ezek nagyban meghatározzák, milyen felkészültséggel kezd valaki műszempilla-építőként dolgozni.
A már dolgozó pillások helyzete lett a legérzékenyebb pont
A vita fő oka az, hogy a kezdeményezés nemcsak a jövőben belépő szolgáltatókat érintheti, hanem azokat is, akik már most műszempilla-építőként dolgoznak. A hozzászólások alapján sokan nem a szakmai minimum ellen tiltakoznak, hanem attól tartanak, hogy egy új szabályozás ellehetetlenítheti azokat is, akik már hivatalosan működnek, képzésekre jártak, pénzt és időt fektettek a szakmába, de nincs államilag elismert szépségipari szakképesítésük vagy érettségijük.
Többen azt is kifogásolják, hogy egy gyakorlati szakmánál az érettségi vagy egy másik szépségipari végzettség lenne a belépési feltétel. Szerintük a jó munkát elsősorban a technikai tudás, a gyakorlat, a precizitás és a megfelelő képzés alapozza meg. Mások viszont úgy látják, hogy a szem környékén végzett szolgáltatásnál indokolt lenne egy szigorúbb szakmai alap, mert a vendég biztonsága és a szolgáltatás felelőssége ezt megköveteli.
Ezeket a kérdéseket kellene tisztázni egy új szabályozás előtt
Egy esetleges szabályozásnál az egyik legfontosabb kérdés az átmeneti időszak lenne. Tisztázni kellene, mi történik azokkal, akik már jelenleg is hivatalosan dolgoznak, vállalkozást működtetnek, vendégkört építettek, és korábban elvégeztek valamilyen szakmai képzést. A hozzászólások alapján sokaknál ez okozza a legnagyobb bizonytalanságot: nem a szakmai elvárásoktól tartanak, hanem attól, hogy a korábbi képzéseik, befektetett pénzük és felépített munkájuk egyik napról a másikra kevésnek bizonyulhat.
Szintén tisztázásra szorulna, pontosan milyen képzés számítana elfogadhatónak. Más súlya van egy államilag elismert szakképesítésnek, egy felnőttképzési tanúsítványnak, egy néhány napos tanfolyamnak és egy továbbképzésnek. Ha ezek nincsenek pontosan elválasztva egymástól, a szolgáltatók és a vendégek számára is nehezen értelmezhető marad, hogy melyik papír mire jogosít.
Az oktatók szerepét is pontosan meg kellene határozni. Ha egy új szabályozás feltételeket ír elő a műszempilla-építőknek, akkor arra is választ kell adnia, hogy ki oktathatja a szakmát. Számítana-e a szakmai múlt, a vállalkozói tapasztalat, a képzés tematikája, a gyakorlati óraszám, a vizsga vagy a számonkérés módja? A hozzászólások alapján sokan nemcsak a szolgáltatók felkészültségét, hanem a képzések eltérő színvonalát is a probléma részének tartják.
Átgondolandó pont az is, hogy a szabályozás hogyan különböztetné meg a teljesen felkészületlenül dolgozókat azoktól, akik már hivatalosan, rendszeresen képzik magukat, és felelősen végzik a munkájukat. Ha ez a különbségtétel hiányzik, a szabályozás könnyen ellenállást válthat ki azokból is, akik egyébként támogatnák a szakma tisztább, átláthatóbb működését.
A szakma tisztulása mellett az átmenet is kulcskérdés
A műszempilla-építés szabályozásáról szóló vita jól mutatja, hogy a szakmán belül valós igény jelent meg a tisztább, átláthatóbb működésre. A vendégbiztonság, a higiéniai ismeretek, a szakmai felkészültség és az oktatások minősége olyan kérdések, amelyeket érdemes komolyan venni.
Egy esetleges szabályozás sikere azonban nagyban múlik azon, hogy mennyire pontosan határozza meg az elfogadható képzéseket, az oktatás feltételeit és a már dolgozó szolgáltatók helyzetét. A szakma színvonalának emelése csak akkor lehet működőképes, ha közben világos választ ad arra is, mi történik azokkal, akik már jelenleg is hivatalosan, képzések után, felépített vendégkörrel dolgoznak.
Garadnay Sándor
